A Fotográfia Története
LEADER cam 2200337 c 4500 001 000409827 005 20080225094400. 0 008 071012s2007 hu o 001 0 hun d 020 |a 978-963-06-2277-6 035 |a 3000118389 040 |a KELLO |d ELTE |b hun 041 0 |a hun 080 |a 77(100)(091) |a 77. 04(439)"18/19"(092) 084 |2 ELTE |a 77 000 100 1 |a Kolta Magdolna |d 1958-2005 245 2 |a A fotográfia története |b Előzmények, egyetemes fejlődés, jeles magyarok |c Kolta Magdolna, Tőry Klára 260 |a Budapest |b Digitális Fotó Magazin |c 2007 300 |a 288 p. |b ill., részben színes |c 24 cm 500 |a A könyv a Digitális Fotó Magazinban 2003. szeptember és 2006. december között megjelent fotótörténeti cikkeket tartalmazza 504 |a Bibliogr. A fotográfia története 1. rész. : p. 286-287. és a jegyzetekben 598 |a könyv 650 4 |a fényképészet |x történet 700 |a Tőry Klára 850 |a B2 949 |b 10000000170539 |c 77 000/30/lent |k O |l B2 |s f |t XZ |x 552060 925 |a Feltöltve
A Fotográfia Története 1. Rész
1838-ban Louis Jacques Daguerre, Joseph Nicéphore Niépce eljárását használva ezüsttel bevont rézlemezt jódgőz fölé tartott, miáltal fényérzékeny ezüstjodid keletkezett. Az expozíciót követően keletkező lappangó képet végül higanygőz segítségével sikerült láthatóvá tennie. Végül hosszas kísérletezés után (két évvel Henry Fox Talbot után) Ő is rájön, hogy tömény nátrium-kloriddal (konyhasó) képes megállítani a feketedést. Megszületett az első dagerrotípia. A felvételeket kezdetben síküveglapra exponálták, majd később celluloid filmre. François Arago, fizikus és csillagász nagy érdeklődést mutatott Daguerre felfedezése iránt, miután Daguerre bemutatta neki a találmányt, ő pedig 1839. január 7-én bejelentette a Francia Akadémián és megvételre ajánlotta a szabadalmat a kormánynak. Arago 1839. augusztus 19-én a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette, a vegyi eljárást részletezve ismertette a dagerrotípia készítését. A kormány élt az ajánlattal és évi 6000 frank életjáradékot fizetett Daguerrenek és 4000-et Niépce örökösének.
A felfedezést ugyanezen a napon, 1839. augusztus 19-én a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel. Ezen a napon a fényképészet megszületését ünnepli a világ. Fényképezés hatalmas sikerét jól példázza, hogy alig egy évvel a bemutató után, 1840-ben, már több mint 20 nyelven jelent megróla a leírás, többek között magyarul is. A sors fintora, hogy William Henry Fox Talbot 1839. január 31-én a londoni Royal Societynek bemutatott negatív-pozitív eljárása, a talbotípia megelőzte a francia bejelentést, azonban olyan szabadalmi megkötések voltak rajta, melyek nem kelhettek versenyre a "világnak ajándékozott", vagyis közkincs dagerrotípiától. A sors másik fintora, hogy Daguerre a magáról elnevezett dagerrotípiához nem sokat tett hozzá, azt gyakorlatilag Joseph Nicéphore Niépce dolgozta ki, azonban Niépce korai halála miatt a szerződésen Daguerre nevét írták az első helyre, az elkészült képrögzítési eljárás is Daguerre nevét kapta. Az első fényképezőgép egyszerű fából készült doboz volt.